A Houston feletti éjszakai ég az Apollo–11 holdsétájakor
1969-07-20 estéjén Neil Armstrong leereszkedett az Eagle holdkomp létráján, és a Holdra lépett. Houstonban 21:56 volt. A mai Johnson Űrközpontban működő irányítóközpontban minden szavát figyelték.
Az Eagle még aznap délután leszállt a Nyugalom tengerén. Buzz Aldrin körülbelül 20 perccel később csatlakozott Armstronghoz a felszínen, miközben Michael Collins a Columbia parancsnoki modulban keringett a Hold körül. Emberek százmilliói nézték a szemcsés élő tévéképeket.
Az égbolt Houston, Texas, Egyesült Államok fölött, 1969. július 20.
Az ég teljesen sötét volt. A holdfázis növekvő holdsarló volt, 36% megvilágítottsággal. A Hold helyzete 23° a látóhatár fölött, iránya délnyugat, csillagképe Szűz volt. Mars és Jupiter a látóhatár fölött voltak, és távcső nélkül is láthatók voltak.
- Helyi idő
- 21:56
- Idő UTC szerint
- 1969. július 21. 2:56 UTC
- Nap
- Éjszaka
- A Nap helyzete
- 19° a látóhatár alatt
- Holdfázis
- növekvő holdsarló
- A Hold megvilágítottsága
- 36%
- A Hold helyzete
- 23° a látóhatár fölött, iránya: délnyugat
| Bolygó | Látható | Irány | Magasság |
|---|---|---|---|
| Merkúr | Nem | északnyugat | -18° |
| Vénusz | Nem | észak | -39° |
| Mars | Igen | dél | 36° |
| Jupiter | Igen | nyugat | 21° |
| Szaturnusz | Nem | északkelet | -39° |
| Uránusz | Távcsővel | nyugat | 20° |
| Neptunusz | Távcsővel | dél | 41° |
| Csillag | Csillagkép | Irány | Magasság |
|---|---|---|---|
| Arkturusz | Ökörhajcsár | nyugat | 58° |
| Vega | Lant | északkelet | 63° |
| Altair | Sas | kelet | 39° |
| Spica | Szűz | délnyugat | 29° |
| Antares | Skorpió | dél | 34° |
| Deneb | Hattyú | északkelet | 39° |
| Shaula | Skorpió | dél | 22° |
| Alioth | Nagy Medve | északnyugat | 44° |
| Kaus Australis | Nyilas | délkelet | 21° |
| Dubhe | Nagy Medve | északnyugat | 29° |
40 csillagkép van a látóhatár fölött. A legmagasabban: Herkules, Északi Korona, Kígyó, Ökörhajcsár, Lant, Kígyótartó, Sárkány, Kis Róka, Nyíl, Pajzs, Vadászebek és Hattyú.
Mi történt azon az éjszakán?
Az első lépésre 1969-07-21 napján, 02:56-kor került sor UTC szerint. Houstonban még 1969-07-20 volt. Armstrong így szólt: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
A két űrhajós nagyjából két és fél órát töltött odakint. Kísérleti eszközöket állítottak fel, kőzetmintákat gyűjtöttek, és kitűzték az amerikai zászlót. Ezután visszamásztak az Eagle-be, hogy pihenjenek a Columbiához való visszaindulás előtt.
Miért emlékszünk rá?
Az Apollo–11 küldetésén jártak először emberek egy másik égitesten. Sok család ma is emlékszik, hol ült, amikor megérkeztek a képek.
Az erről az éjszakáról készült csillagtérkép az irányítóközpont feletti eget mutatja az első lépés percében. Szép ajándék az űrkutatásban vagy a tudományban dolgozóknak, és azoknak is, akik ezen a napon vagy a közelében születtek.
Kérdések erről az éjszakáról
A houstoni helyi idő szerinti 1969-07-20 21:56-ot mutatja, a középső időzóna nyári időszámítása szerint. Neil Armstrong ebben a percben lépett először a Holdra. UTC szerint ekkor már 1969-07-21 02:56 volt.
A térképeink egy földi helyről látható eget mutatnak. Az irányítóközpont Houstonban működött, így ez a hely kötődik legszorosabban a leszállást irányító emberekhez.
Az Eagle holdkomp 1969-07-20 napján, 20:17-kor szállt le UTC szerint. Houstonban ekkor 15:17 volt. Az első lépésre nagyjából hat és fél órával később került sor.
Igen. Nyisd meg a térképet a szerkesztőben, és módosítsd a helyet, a dátumot vagy az időpontot. Választhatod például azt a várost, ahol te vagy a szüleid néztétek a holdraszállást.